Számos bírálat éri a háromszéki hulladékbegyűjtéssel foglalkozó szolgáltatókat, sok esetben jogosan, mert a rendszer valóban korrekciókra szorul. De úgy tűnik, legalább valamennyire működik.
Míg az országban a legtöbb megyében, településen a hulladékgazdálkodás kaotikus, szolgáltatók mennek csődbe, nem viszik el a szemetet, vagy legjobb esetben is annyi mondható el a rendszerről, hogy nem hatékony, Kovászna megye a romániai átlaghoz képest egészen jól teljesít. Sőt, a szektorban dolgozók szerint első helyen áll Romániában a szelektíven gyűjtött hulladék aránya terén. Jelen pillanatban a megyében körülbelül 20% a szelektíven gyűjtött (nem a hulladéklerakóba kerülő) hulladék aránya. A leglelkiismeretesebben (a háztartások 96%-ában) a megye egyik legelzártabb hegyi településén, Kommandón gyűjtik külön a hulladékot. Kovászna megyében Sepsiszentgyörgyön és 37 kisebb településen (köztük Baróton) a sepsiszentgyörgyi Tega Rt. szállítja el a hulladékot, míg Kézdivásárhelyen, Esztelneken, Kurtapatakon, Csernátonban, Albisban és Ikafalván a kézdivásárhelyi Gosp-Com foglalkozik ezzel. Ez a két, önkormányzatok egyesülete által alapított szolgáltató fedi le a megye lakosságának mintegy 90%-át; Kovászna városában, valamint Bodzafordulón és két szomszédos faluban pedig egy-egy kisebb, szintén önkormányzati tulajdonú cég végzi a hulladékbegyűjtést. Az egész megyéből a lécfalvi integrált hulladékkezelési létesítménybe – a hulladéklerakóba, az átválogató állomásra vagy a komposztálóba – kerül a megtermelt szemét. Eltérően más megyék szolgáltatóitól, Kovászna megyében a magánházak lakóinak egybe kell gyűjteniük mindenfajta újrahasznosítható hulladékot: a Tega Rt. vagy a Gosp-Com által biztosított átlátszó műanyag zsákba jár a műanyag, papír, fém és üveg is. Falvakon és városon is kéthetente viszik el ezeket a zsákokat, és a lécfalvi létesítményben válogatják külön tartalmukat. A nagyobb szelektív hulladékgyűjtési kedv részben annak is betudható, hogy valószínűleg a lakosság szívesebben válogat csak háromfelé, mint 5-6 felé, ahogy más megyékben követelik meg egyes szolgáltatók. Nem mellékes az sem, hogy a lakosok biztosak lehetnek abban, hogy az általuk lelkiismeretesen különválogatott hulladék még véletlenül sem keveredik a háztartási szeméttel, mert külön autó szállítja el a zsákokat.
Az a tény is, hogy a begyűjtés kvázi önkormányzati hatáskörben maradt, jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy Kovászna megyében az integrált hulladékkezelési rendszer hamarabb beindult (már 2017 októberétől), mint máshol, és hogy hatékonyabban működik. (Máshol még nagyban folynak a versenytárgyalások, hogy milyen cég kapja meg a szolgáltatás elvégzésének jogát. Mivel a Kovászna megyeiek anno úgy írták meg a POS-Medius pályázatot, hogy megőrizték az önkormányzati hulladékbegyűjtési struktúrát, és azt nem kívánták kiszervezni, elestek ugyan kisebb forrásoktól, viszont hamarabb be tudták indítani a szolgáltatást, magyarázza Ambrus József, a Kovászna Megyei Integrált Hulladékgazdálkodási Fejlesztési Társulás vezetője.) Ezzel együtt még mindig nagyon sok korrekció és folyamatos munka szükséges Kovászna megyében is, hogy tovább csökkenjen a lerakóba kerülő mennyiség.
Aki nem tesz ki szelektív szemetet, nem is gyűjti külön?
Az Európai Unió 2020-ra a megtermelt hulladék 50%-ának az újrahasznosítására kötelezi a tagállamokat. Amennyiben ezt a célt nem sikerül teljesíteni, Románia komoly pénzbüntetésre számíthat, amit elsősorban a hulladék termelői, tehát a lakosság fog kifizetni.
Ezért is érdeke mindenkinek tökéletesíteni a mostani rendszeren, ami elsősorban a hulladékgazdálkodással foglalkozó cégek szintjén a lebomló (komposztálható, biológiai, röviden bio) hulladék különgyűjtésének fokozatos bevezetését jelenti, társadalmi szinten pedig a szelektív hulladékgyűjtés folytatása mellett minden fogyasztó számára a környezettudatosabb vásárlási szokások, rutinok kialakítását. Ez utóbbi azt feltételezi, hogy minél kevesebb előrecsomagolt terméket vásároljunk, kerüljük az egyszerhasználatos műanyag tárgyakat, vásárláskor saját szatyrokat, tasakokat, dobozokat használjunk, és törekedjünk arra, hogy hosszú távon lehetőleg minél kisebbre csökkentsük az általunk termelt szemét mennyiségét.
Sepsiszentgyörgyön az utóbbi hónapokban több olyan előremutató civil kezdeményezés is született, amelyek révén a város nemcsak kulturális téren, hanem a környezettudatosság szempontjából is megpályázhatja a Székelyföld nem hivatalos fővárosa címet. Műanyagmentes mozgalom indult, amely elsősorban az egyszerhasználatos műanyagok rutinszerű használatát próbálja leépíteni a vásárlók és a vállalkozók tudatosításával, és környezetbarát tasakok használatát bátorítja vásárláskor; ugyanakkor itt nyílt meg a város központjában az első olyan bolt, ahol kiemelten figyelnek arra, hogy kimérős, műanyag csomagolástól mentes áruval szolgáljanak a vevők számára.
Talán korai még trendről beszélni, de a mostani Műanyagmentes július nemzetközi kampányba elég sokan bekapcsolódtak Erdélyből és ezen belül Háromszékről is. A lakosság egyelőre százalékban nem kifejezhető hányadáról van szó, akiket bátorítani és nem pedig akadályozni ér. Sajnos, egyelőre kevés boltban tartják tiszteletben, ha a vásárló nem kér műanyag zacskót; sőt, olyan nem várt nehézségekkel szembesülhet az átlagnál környezettudatosabb polgár, hogy ha nem rak ki szelektíven gyűjtött szemetet (mert nem vásárolt olyasmit, ami után eldobandó csomagolás maradt volna), akkor még “büntetésből” pluszban kell fizetnie. Hogy történhet ez? A Tega Rt. differenciált szemétdíjat vezetett be az uniós követelményeknek megfelelően: aki nem gyűjt szelektíven, ergo több hulladék kerül miatta a hulladéktárolóba, az értelemszerűen többet fizet, mint aki az újrahasznosítható szemetet külön gyűjti. Ezt oly módon ellenőrzik, hogy megfigyelik, az illető háztartás tett-e ki az adott hónapban legalább egyszer szelektíven gyűjtött hulladékot az erre a célra biztosított zsákban. Ha nem, azt úgy értelmezik – mint ahogy az esetek nagy többségében valószínűleg így is van -, hogy az illető háztartás nem járul hozzá az újrahasznosítási ráta emelkedéséhez, ezért emelt díjat szabnak ki az ott lakókra. (A módszer amúgy csak a városi kertes házakban, illetve a falvakon lakó klienseknél alkalmazható csak – a tömbházlakóknál egyelőre nincs módszer megállapítani, ki az, aki rendeltetésszerűen használja a szelektív hulladéknak kihelyezett tárolókat, és ki az, aki válogatás nélkül mindent a fekete kukákba önt.)
Az intézkedés miatt többen bírálatot fogalmaztak meg, mivel azok is, akik nagyon kevés szemetet termelnek, és nem használnak mondjuk műanyag csomagolású termékeket, járulékos áldozatokká válnak. Főleg a falvakon a legtöbben fával tüzelnek, még nyáron is a nyári konyhában fával gyújtanak be a főzőkályha alá, ily módon a papírt elégetik, palackozott üdítőket vagy vizet nem vesznek. Néha-néha egy konzervdoboz kerül esetleg a szemétbe, illetve a színes-fényes reklámújságok (vagy az sem, mert sokan azon pucolják a zöldséget, utána meg már nem szabad a szelektívbe dobni). Vagy előfordul, hogy egy-egy család hetekig nem teszi ki a szemetet, mert csak nagyon kevés gyűlt és/vagy mert nem tartózkodnak (és szemetelnek) otthon. (Ez utóbbi esetben – tehát ha valaki több hétig nem tenné ki a megfelelő napon a kukáját vagy a szelektíven gyűjtött hulladékot, mert elutazik hosszabb időre – lehetősége van ezt bejelenteni az office@tega.ro e-mail-címen, és arra az időszakra nem számláznak szemétszállítást.) Valóban, a törvényi környezet nem kedvez annak, aki egyáltalán nem szemetel, mert – ahogyan a kevés kivételtől eltekintve a dolgok állnak – mindenki, aki él, tevékenykedik, vásárol, az hulladékot is termel – nyilatkozta megkeresésünkre a Tega Rt. sajtóirodája. Ha mégis vannak ilyen esetek, például ha valaki fekvőbeteg, nem is jár ki vásárolni, és elenyésző mennyiségű hulladék keletkezik a lakásán, akkor lehetséges az egyéni elbírálás. Ilyen indokolt esetben kérvényt kell benyújtani a Tegához. A lakosság által “büntetésnek” nevezett, valójában a differenciált díjszabásból eredő többletköltség azonban nagy általánosságban hatékony volt, hiszen például így sikerült hónapok alatt az egyik felső-háromszéki faluban, Torján 3%-ról 58%-ra feltornászni a szelektíven gyűjtő háztartások arányát – hívták fel a figyelmet.
Júliustól a tömbházakban is külön gyűjthető a biohulladék
A másik “érzékeny” téma a biohulladék kérdése. Sepsiszentgyörgyön már tavaly nyár óta kiosztottak a kertes házban lakók számára olyan kukákat, amibe a lenyírt füvet, nyesedéket stb. tehették. A sajtóiroda tájékoztatása szerint ebből a biohulladékból jó minőségű komposzt készül a lécfalvi hulladéktároló területén, amelynek működtetését az Eco Bihor cég kapta meg nyilvános liciten. Júliustól több sepsiszentgyörgyi tömbházban is külön gyűjtik majd a biohulladékot – jelentette be a Kovászna megyei települések nagy részét lefedő hulladékgazdálkodási vállalat. A Tega Rt. közleménye szerint heti két alkalommal 2-2 órán át lehet majd a tömbház bejáratának közelében kihelyezett tárolóba bedobni a konyhai hulladékokat: növényi eredetű hulladékot, kávézaccot, ételmaradékokat, teafiltert – olyasmiket, amelyek lebomló anyagok. „EU-s kötelezettség a nem hasznosítható hulladékok mennyiségének csökkentése. Erre több hazai törvény is létezik, amelyek azt is leszögezik, hogy külön árszabás szerint kell a hulladékot szelektáló, illetve az erre nem odafigyelő ügyfeleknek számlázni. Ezt már bevezettük, az eredményeink jók, de az 50%-ot még nem értük el. Ha ezt nem teljesítjük, az EU büntet, igen komoly összeggel – nem akarjuk, hogy az ügyfelek lényegesen többet kelljen fizessenek. Amikor minden drágul, akkor sajnos mi is rá vagyunk kényszerítve az árak módosítására, de nem mindegy, hogy 2-3 vagy 20-30 lejről beszélünk. Úgy gondoljuk, hogy az emberek értik a különbséget, értik azt is, hogy a tulajdon érdekükben áll odafigyelni. A tömbházakban sokan elhanyagolják ezt a kérdést: most azon dolgozunk, hogy számukra is érthető legyen, hogy a szelektálás nem a mi agyszüleményünk, nem a TEGA érdeke, hanem épp az egyén számára fontos” – fogalmazott Máthé László, a hulladékszállítási vállalat igazgatója. Sepsiszentgyörgyön fokozatosan vezetik be a biológiailag lebomló besorolású hulladék különgyűjtését. Magánházaknál, kisebb tömbházaknál már működik, most folytatódik a kategóriák bővítése. A csomagolóanyagok (papír, műanyag, fém), üveg, illetve vegyes (azaz nem újrahasznosítható anyagok) mellé megérkezik a szerves hulladékok gyűjtésének lehetősége is. Hogy a lakókat ne terheljék további költségek, a TEGA ingyenesen oszt ki az érintett helyszíneken olyan szemetesvedreket, amibe a biohulladékot lehet gyűjteni. Ezeket előre meghatározott órarend alapján, heti 2 alkalommal lehet majd üríteni, ilyenkor a lépcsőházak közelébe helyeznek ki a TEGA alkalmazottak egy-egy 120 literes konténert, amin fel is lesz tüntetve, hogy mi jár bele. Szintén a lakosság kényelméért zöld színű gyűjtőzacskót vehetnek át az érintett tömbházakban, ezekben könnyebb az újrahasznosítható hulladékokat gyűjteni. Ezek csak a tárolást szolgálják, tartósak, moshatók, így hosszú távon segítik a szelektív gyűjtést. A TEGA Rt. felhívja a figyelmet: akinek nem volt alkalma átvenni az új tárolókat, az a cég Ág utca 1. szám alatt található székhelyén veheti át a vedret, személyi igazolvánnyal, július 1-től kezdődően 8 és 16 óra között. Az intézkedés megközelítőleg 3000 ügyfelet érint a László Ferenc utca, Hársfa sétány, Jövő utca, Árnyas utca, Vasile Goldiș utca, Fáklya sétány, Domb utca, Stadion utca, Andrei Șaguna utca, Benedek Elek utca, Testvériség sétány, Hőközpont utca, Rövid utca környékén – zárul a közlemény. Az intézkedés máris kiváltotta a bírálatokat: a Háromszék publicistája, Farkas Réka többek között rámutat, a kiosztott vödrök picik, hamar megtelnek és elkezdenek bűzleni, ráadásul a heti kétszeri kétórás kiürítési alkalom olyan időpontokban van, hogy azok a sepsiszentgyörgyi tömbházlakók, akik dolgoznak, nehezen tudnak ahhoz igazodni. A Tega Rt. szándéka a szelektív gyűjtés hatékonyabbá tétele, semmiképp sem a lakosság “felbosszantása”; nem dühíteni akarjuk az embereket, hanem megóvni az európai uniós kötelezettségszegési eljárás miatti büntetésektől – válaszolta kérdésünkre a Tega Rt. sajtóirodája. A Tega Rt. rámutatott: más országokban is hasonló rendszerben működik a biohulladék különgyűjtése, sőt van mediterrán ország, ahol csak hetente egyszer viszik el. A vödrök és gyűjtőzacskók kiosztásával könnyíteni akartak a lakók dolgán, hogy ne kelljen új befektetést eszközölniük az új rendszerre való áttéréskor. A továbbiakban a lakosság visszajelzései alapján fognak még alakítani a biohulladék-begyűjtés rendszerén, dolgoznak a minél jobb megoldáson, és majd azután terjesztik azt ki további sepsiszentgyörgyi negyedekre is.
Biohulladék falvakon: ösztönözni kellene a komposztálást
Falvakon elvárás, hogy a lebomló hulladékot mindenki komposztálja (más kérdés, hogy ez mennyire történik meg – a gyakorlat valójában az, hogy a vegyes háztartási szemétbe rengeteg biohulladék kerül). Kérdésünkre, miszerint tervezik-e komposztládák kiosztását, illetve a szelektív gyűjtés és újrahasznosítás fontosságát népszerűsítő információs kampányok indítását a falvakban, a Tega Rt. a Kovászna Megyei Integrált Hulladékgazdálkodási Fejlesztési Társuláshoz (ADI SIMD) irányított, amely a lécfalvi hulladékkezelő központ és a megyei integrált hulladékgazdálkodási rendszer uniós pályázatból történt kiépítésének a lebonyolítója volt. Ezt a társulást a Kovászna megyei települések és a megye vezetése hozta létre még 2009-ben. Ambrus József, az ADI SIMD vezetője a Transindex megkeresésére elmondta, a polgármesterekkel közösen fontolgatták komposztládák kiosztását a lakosság számára, ám végül – legalábbis egyelőre – nem ültették gyakorlatba. Szakértők szerint az elsődleges a lakosság tudatosítása volna, maga az eszköz – hogy a voltaképpeni komposztálás hogyan történik – másodlagos. Egyelőre tehát igyekeznek népszerűsíteni a megye egész területén – szórólapokkal, találkozókon – a szelektív hulladékgyűjtés fontosságát. Ambrus felidézte, hogy amikor 2017 októberében elkezdték a munkát, és beindították falvakon is az országban egyedülállónak számító módon a door-to-door szemételszállítást, a korábbi 1,2%-ról másfél év alatt 20%-ra sikerült feltornászni a szelektíven gyűjtött hulladék arányát az összmennyiségen belül. Azelőtt a Kovászna megyei falvakon is hulladékszigetek voltak, azaz 2-3 helyszínen voltak kitéve olyan konténerek, amibe a szelektíven gyűjtött hulladékot lehetett eldobni. Ám az nem volt életszerű elvárás, hogy egy lakos akár több kilométerre hordozza a faluban a szelektíven gyűjtött hulladékot, így döntöttek amellett, hogy minden kapuban megáll a szemeteskocsi, és egyik héten a szelektíven gyűjtött hulladékot viszi el az erre biztosított nagy zsákban, másik héten a háztartási szemetet.
Ambrus szerint az a tapasztalat, hogy falvakon a hagyományos gazdálkodást folytató, állatokat tartó háztartásokban nincs olyan jellegű gond, hogy nem tudják, mihez kezdjenek a levágott fűvel, összesepert falevéllel stb., sok helyen megvan még az istálló mögött a “ganyédomb”, ahová a komposztálható hulladékot kiürítik, és az lassan lebomlik, újrahasznosul, visszaforgatják a földbe. Van viszont egy falun élő, de urbanizált réteg, aki másfajta életformát folytat, nem tart állatokat, nem műveli meg a kertet, inkább gyepet akar látni a háza körül. Számukra jó megoldás lehet a komposztálás. Vagy a másik alternatíva, hogy kaphatnak külön kukát, amibe a biohulladékot gyűjthetik, és aminek elszállíttatásáért külön fizetnek a szolgáltatónak – magyarázta Ambrus József. A falusi háztartásokban becslésük szerint a lebomló hulladéknak csupán mintegy 10%-a nem kerül a kukákba, ily módon a lerakóba. Sepsiszentgyörgyön és Kézdivásárhelyen, ahol van a kertes házaknál biohulladék-elszállítás (viszont városon drágább is az egy főre kiszámlázott díj: 9 lej, míg falun 7 lej), a hulladék 33%-a nem kerül a lerakóba. Ambrus József szerint ezt sokkal jobban föltornászni nem lehet, a falvakon el lehet érni mondjuk egy 22-23%-ot a szelektíven gyűjtött hulladéknál, és 15%-ot lefaragni a vegyes hulladék arányából az otthoni komposztálás elterjedésével, de az 50% eléréséhez új befektetésre lesz szükség. Be kell majd valószínűleg szerezni egy olyan szelektálógépet, amely a háztartási szemetet is újraválogatja, mert az jelenleg válogatatlanul megy a lerakóba. Amúgy a lécfalvi válogatócsarnokban a szelektíven gyűjtött hulladékot kézi erővel válogatják át: 18 felé szelektálnak. Van egy célszám is: az ilyen hulladék 75%-a értékesíthető kell legyen. Ez az egyik legnehezebben teljesíthető target, mert ahogy nőtt a szelektíven gyűjtött hulladék összmennyisége megyeszinten, úgy romlott a minősége, de így is a 75%-os tisztaságot meg kell tartani. Amióta Kína többé már nem veszi át a műanyag fóliát (zsákokat, zacskókat), 800 tonna összebálázott, kiválogatott fólia vár elszállításra Lécfalván. Szerencsére Romániában is sorra alakulnak az arra specializálódott feldolgozók, úgyhogy előbb-utóbb lesz ahová vinni, reméli Ambrus József. Az igazgató rámutatott, idén január elsejétől 30 lej tonnánként a körkörös gazdasági illeték, ám Kovászna megyében nem kellett emiatt tarifát emelni, mivel jól teljesített a megyei rendszer, és a lakosság is kivette ebből a részét. Decemberben a magánházakban lakóknak még csak 55%-a használta az átlátszó, szelektív hulladékgyűjtésre adott zsákokat, és 3 hónap alatt 85-88%-ra nőtt az arányuk (köszönhetően a differenciált díjszabás bevezetésének idén január 1-től). A hulladékelszállítás közszolgáltatás, aminek reális árat kell szabni, ugyanakkor eközben az EU és a román állam által előírt követelményeknek is megfelelni – hívta fel a figyelmet Ambrus. Ha ez utóbbi nem történik meg, annak pénzügyi szempontból is a lakosság látja kárát. Ezért is fontos – persze nemcsak ezért, hanem önmagunkért, a gyermekeink jövőjééért – a szelektív gyűjtés további javítása. “A szolgáltatók néha tévedhetnek, ezekért a tévedésekért elnézést kérünk. Figyelünk a visszajelzésekre, érkezzen az az előfizetőktől vagy a sajtótól, és volt, hogy azok nyomán alakítottunk, változtattunk. De maga a rendszer alapjaiban így marad, mivel ez vált be, ez működik; nem szeretnénk olyan helyzetbe kerülni, mint például Arad megyében, ahol vészhelyzet alakult ki a szemételszállítási káosz miatt” – hangsúlyozta.
Hány tonna szemetet termel Sepsiszentgyörgy?
A Tega Rt. júniusi adatai szerint Sepsiszentgyörgyön a múlt hónapban 1234 tonna vegyes, 348 tonna bio, illetve 148 szelektív hulladékot gyűjtöttek be. A szelektálási ráta 31,48% (ennyi volt az aránya a nem a lerakóba került hulladéknak). Baróton júniusban 149 tonna vegyes és 15 tonna szelektív hulladékot gyűjtöttek be (ott még nem indult el a biohulladék különgyűjtése). A Tega által lefödött területen a szelektíven gyűjtött hulladék aránya 23,5%, a megyében pedig 20 körüli. A legjobban szelektáló község a már említett Kommandó, ahol a begyűjtött hulladék 23%-a szelektíven gyűjtött; Árkoson és Illyefalván 20%. A legkevesebb szelektív hulladékot Hídvégen (9,8%), Baróton (9,31) és Kézdialmáson (10,69%) gyűjtötték be. A Tega Rt. díjszabásairól, a hulladékelszállítási programról ezen a linken lehet tájékozódni.
Kézdin egyelőre nem lesz biohulladék-gyűjtés a tömbházakban
Kézdivásárhelyen, valamint Esztelnek és Csernáton községben a kézdivásárhelyi Gosp-Com szállítja el a hulladékot. A városi magánházaknál már jóideje lehetőség van a biohulladék különgyűjtésére az erre a célra igényelhető zöld kukákban. Bíró Melinda, a Gosp-Com munkatársa érdeklődésünkre elmondta, júniusban a következőképpen alakultak a statisztikák: Kézdivásárhelyen 413,20 tonna lerakóba kerülő szemét gyűlt össze, 36,05 tonna szelektív hulladék, valamint 139,1 tonna komposztálható biohulladék. Ezzel a júniusi arány 29,77% a nem lerakóba kerülő hulladékra. A falvakon sajnos sokkal rosszabb a helyzet, Csernátonban csak 10,19%, Esztelneken kb. 6% a nem lerakóba kerülő, újrahasznosítható hulladék aránya. Viszont a lécfalvi lerakót kezelő Eco Bihor szerint a kézdivásárhelyi szelektíven gyűjtött hulladék a legtisztább a megyében.
A Gosp-Comnál egyelőre nem tervezik komposztládák kiosztását a falvakon; többször tettek közzé viszont felhívást, amiben a lakosokat komposztálásra ösztönzik. Kézdivásárhelyen még nem vezették be a tömbházaknál a biohulladék-különgyűjtést; majd ha bevezetik, valószínűleg minden, tömbház melletti hulladékszigeten kijelölnek egy kukát ennek a típusú hulladéknak, amelyet majd kb. kétnaponta üríteni fognak.
Forrás: transindex.ro