Haladás az a sürgősségi kormányrendelet, amit a múlt évben fogadott el a kormány a hulladékgazdálkodásra vonatkozóan. A tennivaló azonban még mindig rengeteg, és amennyiben nem sikerül megoldani a problémákat, azok járhatnak rosszul, akik eddig tisztességesen dolgoztak rendszereik kiépítésén és működtetésén – hangzott el a megyei önkormányzatnál tegnap megszervezett konferencián. A találkozón, amelyen a háromszékieken kívül Brassó és Hargita megye hulladékgazdálkodási szakemberei is részt vettek, a szaktárca képviselői az országos hulladékgazdálkodási tervhez kötődő jogszabályi hátteret magyarázták. Szóba kerültek a közbeszerzési eljárások okozta fennakadások és a hulladékbegyűjtési mutatók teljesítésének buktatói is.
A Hulladék mint forrás címmel meghirdetett konferencia, mint kiderült, egyike annak a tíz rendezvénynek, melyeket különböző helyszíneken szervez a környezetvédelmi minisztérium, és amelyek célja tisztázni a hulladékgazdálkodásra vonatkozó új rendelkezéseket. A tanácskozás az eredetileg meghirdetettekkel ellentétben Grațiela Gavrilescu környezetvédelmi miniszter nélkül zajlott le, a szaktárcát a hulladékügyi igazgatóság vezetője és egyik munkatársa képviselte, illetve a kormány részéről még jelen volt Nicolae Tudose, a fejlesztési és közigazgatási minisztérium államtitkára.
A nagy számú résztvevőt elsőként Nicolae Radocea alprefektus köszöntötte, majd Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke házigazdaként az elmúlt tíz év tapasztalatait ismertette. Elképzeléseik gyakorlatba ültetését leginkább a közbeszerzési eljárások hátráltatták. A lécfalvi hulladékkezelő és a kézdivásárhelyi átrakó állomás megépítőjének kiválasztása érdekében indított közbeszerzés 520 napot vett igénybe, a Maksa–Cófalva közötti megyei út korszerűsítéséért levezényelt eljárás pedig 700 napot – emlékeztetett. Ezen buktatók híján jó másfél évvel korábban beindíthatták volna a rendszert. Tamás Sándor a szaktárca két jelen lévő képviselőjéhez is szólva kijelentette: kérik a központi döntéshozókat, hogy mihamarabb módosítsák a közbeszerzésekre vonatkozó jogszabályokat. Az elnöki felvezetőre Nicolae Tudose válaszként elismerte, hogy tisztában vannak a gondokkal, az elmúlt két évben a kormány szintjén igyekeztek egyszerűsíteni az eljárásokon. Szép Róbert, a környezetvédelmi őrség országos főfelügyelő-helyettese arról biztosította a jelenlévőket, hogy a hatóság nem mumusként szándékszik eljárni, sőt segítséget kíván nyújtani az önkormányzatoknak és a közösségek közötti társulásoknak.
Cecilia Martin azt a pályázatot ismertette, amelyben a szaktárca kidolgozta az országos hulladékgazdálkodási tervet, és aminek mintájára a megyeszintű terveknek is el kellene készülniük. Mint később kiderült, az alkalmazási útmutatók hiánya miatt mindez egyelőre csak piszkozatként létezik. A pályázati ismertetőt követően Flavius Ardelean részletesen taglalta a 74-es rendeletnek az önkormányzatokat, a hulladékkezelési közösségek közötti társulásokat, valamint a szolgáltatókat érintő rendelkezéseit. Az elmondottakból egyebek mellett kiderült: a jogszabály minden szereplő esetében szigorúbb ellenőrzést vezet be a hulladékkezelés terén (többek közt a nyilvántartást illetően), bevezeti a differenciált lakossági díjszabást (az aki szennyez, fizet elv mentén), szabályozza a Romániára az Európai Bizottság által kötelezettségszegés miatt kirótt büntetőilleték (újabban körforgásosgazdaság-hozzájárulás) mértékét és annak beépítését a díjszabásba, illetve pontosítja a szerződéskötési feltételeket a szolgáltatók, illetve a közigazgatási egységek között. Ardelean szerint nagy felelősség hárul az önkormányzatokra, közösségek közötti társulásokra, hiszen az új szabályok alkalmazásától függ, hogy sikerül-e közelebb kerülni az Európai Unióval szembeni vállalás teljesítéséhez, mely értelmében 2020-ra a kidobott hulladék ötven százaléka újrahasznosítható kell hogy legyen.
Ambrus József, a Kovászna megyei hulladékgazdálkodási közösségek közötti társulás igazgatója arra hívta fel a figyelmet, hogy bár a rendelet jó irányt szab meg, de rengeteg kérdést hagy tisztázatlanul, ugyanis országszinten hatalmasak a megyék közötti eltérések. Kovászna megye egyike az élvonalbelieknek (városon 8-ról 25, vidéken 1-ről 16 százalékra sikerült feltornászni tavaly a szelektív gyűjtés arányát), de még itt is további beruházásokra van szükség és hatalmas erőfeszítésekre annak érdekében, hogy az idénre kitűzött 40 százalékos újrahasznosítási arányt teljesíteni tudják. Ambrus József hozzátette: a lebomló hulladék még mindig egy komoly probléma, de a helyi akadályokon kívül a központi döntéshozatal terén is sok a hiányosság – így például a megyei hulladékgazdálkodási terv összeállítása a vonatkozó alkalmazási útmutatók miatt nem lehetséges, és ez a beruházásokat is akadályozza. A felszólalásokat követően a közönség soraiból érkező kérdések megerősítették az igazgató által elmondottakat.
Forrás: 3szek.ro