Ide kerül a szemetünk: hulladékszafari Háromszéken

By 20 november 2019Média
A lécfalvi hulladéklerakóban és Románia leghatékonyabb válogatóállomásán jártunk.
A közigazgatásilag Nagyborosnyóhoz tartozó, sepsiszéki Lécfalva a 21. században azzal került fel a híres romániai települések térképére, hogy itt épült meg és működik 2017 óta az egyik olyan romániai ökologikus hulladéklerakó a nagyon kevés közül, amely – legalábbis a működtetők szerint – tényleg a nagykönyvben előírt feltételeket betartva funkcionál. Van itt minden, ami csak kell: válogatóállomás, komposztáló, és még a csurgalékvizet is megtisztítják. A létesítménybe rendszeresen, akár hetente szerveznek tanulmányutakat elsősorban diákoknak. A sajtónak szóló körbevezetésen kalauzaink Ambrus József, a Kovászna Megyei Integrált Hulladékgazdálkodási Fejlesztési Társulás vezetője, Pásztai Zoltán, a hulladéktárolót működtető Eco Bihor igazgatója és munkatársaik voltak. A víztisztító-állomás megléte egyébként az egyik legfontosabb különbség, ami egy EU-konform hulladéklerakót megkülönböztet egy nem EU-konformtól. A régi szeméttelepeinken, amelyeket sorra be kellett zárni az elmúlt években, nem volt ilyesmi: a keletkezett csurgalékvíz a talajvízbe vagy esetenként felszíni vizekbe szivárgott/folyt. Maga a hulladéklerakó egyelőre az első cellát jelenti, ami egy három hektáros területen fekszik. Itt buldózerek egyengetik a vegyes háztartási szemetet, amiből havonta több ezer tonnát ürítenek le (a megye két legnagyobb városából, Sepsiszentgyörgyről és Kézdivásárhelyről 1234, illetve 413 tonna került júniusban a lerakóba – lásd előző cikkünk a témában). Úgy kalkulálak a tervezésekor, hogy 8 évre fogja tudni ellátni Kovászna megyét – azaz nyolc évig a megye teljes területéről ide lehet hordani a megtermelt hulladékot. Ám ahogyan a dolgok állnak, ennél akár jóval több évig lehet használni a cellát, hiszen közben beindult a szelektív gyűjtés és a biohulladék komposztálása. Az illetékesek szerint ha jól csináljuk, a lécfalvi hulladéklerakó cellái (összesen 3 cellának van hely) akár 40 évig tudják majd fogadni a szemetet. 2018-ban összesen 39 ezer tonna háztartási szemetet termelt Kovászna megye – azelőtti években ez a mennyiség 50 ezer volt, szóval valóban számottevő a csökkenés. De még korántsem elég. Van még amit tenni szelektív hulladékgyűjtés terén, hiába, hogy Kovászna megye a maga mintegy 20%-ával az első az országban. Idén el kellene érni a 42%-ot, jövőben pedig az 50%-ot, azaz az összes megtermelt hulladéknak csak a fele szabadna a lerakóba kerüljön, a többit újra kellene hasznosítani. Ezek romániai targetek. Ha Kovászna megyének irtózatosan nehéz lesz feltornásznia magát a 20%-ról a 42%-ra, majd az 50%-ra – márpedig nehéz lesz -, akkor mi lesz azokban a megyékben, ahol még mindig csak 1-2%-on állnak? Tízpontos kérdés, amire senki nem tudja a választ. Ami biztos, hogy a célok teljesítésének elmaradását mindannyian a zsebünkön is fogjuk érezni. Nőni fog a lerakóba kerülő hulladék tonnájára fizetendő illeték, így emelkedni fognak a szemétdíjak is. Mit tudunk tenni, hogy minél kevesebb szemét kerüljön a lerakóba? Válogassuk külön tudatosabban és lelkiismeretesebben a hulladékot, illetve amennyire lehet, termeljünk minél kevesebb szemetet. Törvény szerint mindenki köteles Romániában szelektíven gyűjteni – hívják fel a figyelmet a Kovászna megyei illetékesek. Az udvarseprés eredményének vagy az ételmaradéknak nem lenne amit keresnie a vegyes háztartási szemétben: ha a szolgáltató lehetőséget ad a biohulladék különgyűjtésére, akkor a krumplihéjat, kávézaccot, lenyírt füvet stb. tegyük az arra biztosított kukába. Ha falun élünk, komposztáljunk. Ha a háztartási szemétnek való kukánk nem telik meg egyik kiürítési időponttól a másikig, ne tegyünk a tetejére még gyorsan egy lapát avart, azzal a felkiáltással, hogy na akkor már használjuk ki teljesen a szolgáltatást, amelyért fizettünk – kérik. A szelektív gyűjtésnél jó lenne figyelni néhány alapelvre, kezdve attól, hogy a PET-palackokat tartalmuktól kiürítve kellene eldobni. A tejtermékes csomagolásokból jelenleg sok kerül a lerakóba a vegyes szeméttel, pedig újrahasznosítható: csak picit ki kellene öblíteni, és mehetne a szelektívbe az is. Máskülönben a szelektívbe tett, de szennyezett hulladék, amely nem újrahasznosítható, úgynevezett “energetikai hasznosításra” kerül, azaz az ország valamelyik cementgyárában végzi, ahol elégetik. (Megjegyzésemre, miszerint ez azért nagy mértékben légszennyező művelet, azt a választ kaptam, hogy most már olyan profi berendezésekkel szűrik a kibocsátást, hogy szén-dioxidon és vízen kívül semmi nem kerül az égetés után a környezetbe.) Amúgy a Lécfalvára vitt, szelektíven gyűjtött hulladék kb. 30%-a nem újrahasznosítható; a cél az lenne, hogy 75% újrahasznosítható legyen, mert a különbözetre plusz díjat kell fizetni.
Kép és szöveg: Bakk-Dávid Tímea 

Leave a Reply