Kényszerű hulladékdíj-emelés.Januártól többet fizetünk

By 21 november 2019Média
2019. november 20., szerda, Közélet

Annak ellenére, hogy Kovászna megye az első helyen áll az uniós vállalásoknak megfelelő hulladékgazdálkodás terén, a siralmas országos helyzet nyomán nem kerülhető el, hogy január elsejétől a lakosság többet fizessen a szemétbegyűjtésért – közölte Ambrus József, a megyei integrált hulladékgazdálkodási egyesület igazgatója. Számítások szerint a jövő év elejétől egy lejjel nő a személyenként törlesztendő díj, azaz a községekben 7 lej helyett 8-at, városon pedig 9 helyett 10 lejt kell majd fizetni. Az igazgató Fejér László Ödön szenátorral közös tájékoztatóján az előző kormány válaszát is ismertette a hulladékkezelési hiányosságok miatt fizetendő illetékek behajtását illetően.

  • Albert Levente felvétele
    Albert Levente felvétele

A díj­emelésre vonatkozó döntés egyelőre nem született meg, a vonatkozó határozatokat közmeghallgatásra bocsátották, majd minden közigazgatási egységnek meg kell szavaznia, és csak azt követően alkalmazhatják a drágítást a begyűjtők – ismertette Ambrus József. Az igazgató rámutatott: a díjemelésre azért van szükség, mert Romániát az uniós csatlakozáskor a hulladékgazdálkodás terén vállaltak nem teljesítése miatt sújtó büntetőilleték januártól 80 lejre nő tonnánként. Mint arról több rendben beszámoltunk, a jelenleg körforgásos gazdasági illeték nevet viselő adónemet a hulladéklerakókat működtető vállalatoknak kell befizetniük a környezetvédelmi alapba, a lerakásra kerülő – újrahasznosíthatatlan, komposztálhatatlan – szemét mennyisége után. Az illeték idén 30 lej volt tonnánként, ez jövőben 80 lejre növekszik. Mivel országosan alkalmazzák, így a megyék teljesítményétől függetlenül, minden működtető egységesen ennyit fizet, a teljes összeget a lerakásra kerülő mennyiség csökkentésével lehet elérni. A lerakók működtetői ugyanakkor a begyűjtőktől „hajtják” be ezt a kiadást, amit végül a lakosság fizet meg. Idén még sikerült elérni, hogy díjemelés nélkül ússzák meg az emberek, de jövőre ez már elkerülhetetlen.

Ambrus József szerint azzal, hogy Háromszéken sikerült az újrahasznosítási arányt feltornászni átlagban negyven százalék körülire, így most, amikor a 80 lejes illetéket be kell építeni a lakosság által fizetett díjba, ez csak egy lejjel jelent többet, mint eddig. Az igazgató gyors számítással is megerősítette az elmondottakat: az integrált hulladékgazdálkodási rendszer beindítását megelőzően a megye 50 ezer tonna hulladékot termelt, ha erre alkalmaznánk a 80 lejes illetéket, akkor a díjat 2,73 lejjel kellene emelni, amihez még hozzá kell számítani a minimálbér-emelést is, amiről egyelőre nem tudni, milyen mértékű lesz. Ambrus József számításai szerint mindent összevetve az emelés elérné a három lejt. Ami a megyei teljesítményt illeti, az igazgató felhívta a figyelmet: 2025-ig ötven százalékra kell növelni a begyűjtött újrahasznosítható hulladék mennyiségét, ehhez pedig a lécfalvi lerakótelepen újabb beruházások szükségesek, amivel növelni lehet az újrahasznosított biológiailag lebomló hulladék mennyiségét. Körültekintően kell eljárniuk, hiszen olyan beruházásban kell gondolkodniuk, ami fenntartható, azaz a lakosság fizetőképességének tűréshatárán belül van. „Elképzelhetünk mi rakétakilövő állomást is, csak éppen nem lesz, aki megfizesse” – fogalmazott.

Ambrus József továbbá az általa vezetett egyesület közgyűlésén felvetett problémáról is szólt. A testületi tagok – a megye közigazgatási egységeinek képviselői – egy környezetvédelmi szaklap által közölt, az önkormányzatokat terhelő hulladékgazdálkodási büntetőilletékre vonatkozó adatok miatt háborodtak fel. Egyúttal azt is kérték, hogy a háromszéki parlamenti képviselők lépjenek az ügyben. A felszólítás nyomán Fejér László Ödön levélben fordult Viorica Dăncilă akkori kormányfőhöz. A válasz még a bizalmatlansági indítvány sikere előtt megérkezett. A szenátor szerint ebből az derül ki, hogy az ország területén létező 3188 közigazgatási egységből 2099 nyilatkozta a környezetvédelmi alapnál, hogy nem teljesítette az újrahasznosítási mutatókat, de csak 1754 fizeti be az illetéket. Ezeken kívül 345-nek nem kell fizetnie, mivel teljesítette a vállalásokat. A honatya szerint a válaszban az is szerepel, hogy 23 millió lej folyt be az alapba ebből az illetékből, viszont a nem fizetők miatt 16 millió lej kinnlévőség halmozódott fel. A válaszban azt is megjegyzik, hogy a környezetvédelmi őrség ellenőrzései nyomán 12 millió lej bírságot szabtak ki, de arról nem számolnak be, hogy ebből mennyi folyt be.

Az említett közgyűlésen a legnagyobb felháborodást az váltotta ki, hogy a rosszul fizetők ellen nem lépnek fel, csak a kötelezettségeiket betartókat zaklatják. Fejér László Ödön szerint ez abból is látszik, hogy a válasz szerint mostantól alaposabban odafigyelnek erre a jelenségre. Egyértelmű, hogy az állam egyes intézményei nem egyformán alkalmazzák mindenhol a törvényt, így fordulhatott elő, hogy 1100 közigazgatási egység ilyen elmaradást halmozzon fel, amiről mintha tudomást sem akarnának venni. Ambrus József szerint a gond nem csupán annyi, hogy nem tartják be a kötelezettséget, ráadásként olyan megyékről van szó, amelyek szinte sehol sem tartanak a korszerű hulladékgazdálkodási rendszer kiépítésében.

Forrás: 3szek.ro https://www.3szek.ro/load/cikk/128305/januartol-tobbet-fizetunk-kenyszeru-hulladekdij-emeles

Leave a Reply