A hulladékgazdálkodás élvonalába tartozik Kovászna megye. Háromszéken már három éve elkezdték a biológiai hulladék begyűjtését, a lécfalvi integrált hulladékgazdálkodási központban ma már nemcsak komposztot állítanak elő, hanem virágföldet is csomagolnak, többek között a Sepsi OSK stadion füves pályájához is biztosítottak alapanyagot. Erről Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke és Ambrus József, a Kovászna Megyei Hulladékgazdálkodási Egyesület igazgatója beszélt azon a hétfői lécfalvi sajtótájékoztatón, amelyet a januártól életbe lépő komposzt törvény kapcsán tartottak.
A lécfalvi válogató állomásra 2018-hoz képest 2019-ben 47 százalékkal több szelektív hulladék és ugyancsak 47 százalékkal több biológiailag lebomló hulladék került feldolgozásra. Ez a mennyiség 2019 és 2020 között a szelektív hulladék esetében 15, az organikus hulladék esetében 10 százalékos növekedést mutat, hangzott el a sajtótájékoztatón.
„Háromszéken a jó tájékoztatásnak és a jó menedzsmentnek köszönhetően az emberek megértették és fontosnak tartják a szelektív hulladékgyűjtést és komposztálást. Sepsiszentgyörgy és Kézdivásárhely országos szinten első helyen van, az összegyűjtött hulladék több mint egyharmada újrahasznosítható, míg a mai napig vannak olyan városok Romániában, ahol ez az arány zéró. Háromszéken azt sem vártuk meg, hogy kötelező legyen a komposztálás, hanem időben elkezdtük, megszerveztük a biológiailag lebomló hulladék begyűjtését” – hívta fel a figyelmet Tamás Sándor.
„Most látszik, mit jelent az integrált hulladékgazdálkodás Kovászna megyében. Kellett hozzá a megyei önkormányzat, hogy megteremtse az infrastruktúrát, kellett a hulladékgazdálkodási egyesület, hogy rendszert építsen ki, kellettek a hulladékot begyűjtő vállalatok és az ECO-Bihor, hogy az integrált rendszer működjön. Ma a háromszéki városokban tíz lej fejenként a hulladékbegyűjtésért fizetett összeg, ez 17,8 lej lenne, ha a lakosság aktív közreműködésével kisebb lenne a szelektíven lerakott hulladék aránya. De az emberek megértették, megszokták és egyre többen gyűjtik szelektíven a hulladékot és egyre többen hajlandóak a komposztálásra is. Mi nem vártuk meg a komposzt törvény életbe lépését, már 2017-ben elkezdtük az organikus hulladék begyűjtését. A nagy áttörést az hozta, hogy a megyében működő négy begyűjtő cég a városokban elkezdte külön gyűjteni előbb a magánházak, majd a tömbházak esetében is a biológiailag lebomló hulladékot. Van még hová fejlődni, de érződik a több éves munka eredménye” – összegzett Ambrus József.
Tavaly a lécfalvi központ több mint ezer tonna komposztot értékesített, erről már Siklódi Lóránd, az Eco-Bihor lécfalvi munkapontjának igazgatója beszélt, ismertetve a folyamatot. „Fontos, hogy ez a hulladék már nem a lerakóba kerül, nem metángáz keletkezett belőle, hanem komposzt vagy virágföld, ami mezőgazdaságban, háztartásokban felhasználható. Így lesz a hulladékból érték” – mondta el a szakember, arra kérve a lakosságot, hogy vigyázzanak arra, hogy a biológiai hulladék közé ne kerüljön műanyag.
A 2020/181-es számú törvény, a komposztálást kötelezővé tevő törvény idén január elsejétől lépett érvénybe. A jogszabály szerint a lakosság köteles komposztálni a lebomló háztartási hulladékot. Kovászna megyében a Tega RT, a GospCom Kft., a Gos-Trans-Com Kft és az IBSV Salubritatea Kft. szelektíven gyűjti a hulladékot. Vidéki településeken egyelőre egyénileg kell komposztálni.
A Lécfalvi Integrált Hulladékkezelési Központot uniós pályázatból építtette Kovászna Megye Tanácsa, a fejlesztések a pályázattal nem álltak le, nemrég 95 ezer eurós beruházást hagytak jóvá, annak érdekében, hogy a csurgaléktisztító állomást továbbfejlesszék.